Árpád-fa - Hédervár

Árpád-fa bemutatása

A Boldogasszony kápolna mellett álló, tekintélyes méretű kocsányos tölgy Hédervár egyik jelképe. Minden bizonnyal ez Magyarország legidősebb fája.

A legenda szerint a fa törzsén található nyomokat Árpád fejedelem lovának kötőféke hagyta 907-ben, amikor seregével itt pihent meg, és ült hadi tanácsot a pozsonyi csatába készülődvén. A kutatók ennél fiatalabbra, „mindössze” 700-800 évesre becsülik, amivel még mindig az Árpád-korig nyúlik vissza a múltja.

Az Árpád-tölgy évszázadokon át dacolt az időjárás szélsőségeivel, a háborúk viharaival, erdőtüzekkel, árvizekkel, károsító rovarok és gombák támadásaival. És megküzdött, és még küzd ma is az idő vasfogával…
Törzse olyan mint egy élő emlékmű, vastagsága tekintélyt parancsoló, gyökerei úgy kapaszkodnak a földbe, mint valami óriási ősállat patája.

Idővel a fa korhadásnak indult, négy óriási ágából hármat letörött a szél. 2007-ben komoly civil összefogással sikerült megmenteni a kiegyensúlyozatlanná vált tölgyet. Miután az elkorhadt anyagot eltávolították belőle, a törzsön akkora rés keletkezett, hogy bárki kényelmesen keresztülsétálhat rajta. A létrejött „időkapu” közepén még ma is ott lebegnek az elmúlt évszázadok, ott tartja őket a minden tavasszal újra kihajtó, minden ősszel újra makkot érlelő tölgyfa.

A sorsáért aggódó helybéliek és távoli vidékekről érkező látogatók egyaránt arról számolnak be, milyen fantasztikus érzés odaállni a fa közepére, és behunyt szemmel relaxálva átérezni valamit abból, amit az ősöreg fa közvetít.